Top Ad 728x90

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Magyarság. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Magyarság. Összes bejegyzés megjelenítése

Ma van a Magyar Népmese Napja


2005. óta ünnepeljük szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján a magyar népmeséket. Ezen a napon minden népmesét szerető gyerek és felnőtt megkülönböztetett tisztelettel fordul mind a magyar, mind más népek meséi felé. Tartsatok velünk, dőljetek hátra pár percre és nézzetek meg velünk néhány mesét!

A Magyar Népmese Napját a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére ünnepeljük meg 2005 óta. Céljuk az volt, hogy a népmesék fennmaradjanak és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozódhasson az új generációkra. A jeles ünnepnapnak Benedek Elek születésnapját jelölték ki.

„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!”

Benedek Elek Kisbaconon született 1859. szeptember 30-án. Neves újságíró író volt, de leginkább mint nagy mesemondót ismerjük.

Sokat foglalkozott az ifjúsági irodalommal, a népköltészettel és a népnyelvvel, valamint a közoktatás kérdéseivel. Volt országgyűlési képviselő, szerkesztett újságot és könyveket. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője volt.

Hatalmas siker: Megérte a vadászati kiállítás a 17 milliárdot



Kovács Zoltán szerint nem pénzben kell mérni a sikert, hanem az ország jóhírnevében.

Sok vita zajlott az utóbbi hónapokban a Hungexpón (is) megrendezett vadászati világkiállítás körül, főleg az elképesztően sok ráköltött közpénz miatt. A kiállítás szerdán kezdődött szakmai konferenciája alatt sikerült az RTL Klub Híradójának egy nyilatkozat erejéig elkapnia Kovács Zoltánt, a világkiállítás kormánybiztosát, miután az üresen kongó teremben elmondta megnyitóbeszédét.

Kovács szerint megérte 17 milliárd forintot költeni a rendezvényre, hisz „nem elsősorban pénzben kell mérni egy ilyen rendezvény hozadékát – ahogy például egy úszó világbajnokságét sem –, hanem abban a promócióban, ami az ország, illetve a szakma jóhírét viszi szerte a világban”. Hozzátette, az utolsó fillérig elszámolnak majd a világkiállításra költött közpénzzel.


Divat, vagy kényszer? Egyre népszerűbb a tanyasi élet



Magyarországon 300 ezer ember él külterületen, közülük mintegy 200 ezer a tanyasi.

Megállt a tanyán élők számának csökkenése, ami az állami támogatásoknak is köszönhető, illetve egyre többen ismerik fel ennek az életmódnak az előnyeit – idézi az MTI az Agrárminisztérium (AM) vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárát.

Viski József elmondta, mintegy 300 ezer ember él külterületen Magyarországon, közülük mintegy 200 ezer a tanyasi; a tanyák jellemzően Pest, Bács-kiskun és Csongrád megyében találhatók.

Megjegyezte azt is, minden évben hatalmas az érdeklődés a Tanyafejlesztési program forrásaira, ráadásul idén tovább lehetett igényelni, mint eddig. Idén mintegy kétmilliárd forintra pályázhattak a tanyán élők.

A pályázaton 640 pályázó jutott a maximális támogatáshoz, vagyis hárommillió forinthoz – közölte a helyettes államtitkár.

A mostani a kilencedik év, amikor állami támogatás igényelhető tanyafejlesztésre; a kormány összességében 13 milliárd forintot fordított erre, de további 10 milliárd forinttal az önkormányzatok is támogatták a fejlesztéseket - összegezte Viski József.

Hihetetlen: Ész nélkül romboltak a Madarasi Hargitán...


Hihetetlen, ész nélküli rombolásról kaptunk hírt. A Madarasi Hargitán kitépték a kereszteket, a kegytárgyakat egy halomba szórták, a magyarság jelképeit meggyalázva, címereket, kettős kereszteket félbetörve. Az alábbi bejegyzést és képeket egy lány tette közzé a facebookon.

Hihetetlen! Ellopták egy emléknek elhelyezett követ a Dunából!

Ezt a rövid történetet még augusztus huszonegyedikén a facebookon tette közé egy férfi. A bejegyzésében leírja, hogy a szóban forgó kő Dunaalmáson volt megtalálható és a Duna rakord alacsony vízállásának emlékére helyezték el 1933 február 4.-én.

8 fotó Budapestről, ahogy még sohasem láttad

Kerényi Zoltán az Ablak a múltra projekt keretein belül régi, történelmi fotók helyszíneit keresi fel ma és fotózza le őket pontosan ugyanabból a szögből. Majd rá montázsolja a régi képeket a mai helyszínekre. Ezekből az eszméletlen montázsokból szedtünk össze 8 eszméletlen jót. 

A Sümegi Vár története

A Balaton-felvidék nyugati részén, a környező tájegységből kiemelkedő magányos hegycsúcs tetejét koronázza meg Sümeg vára. A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült.

5 érdekesség Vlad Tepesről

Amikor II. Mehmed szultán 1462-ben megtámadta Havasalföldet húszezer karóba húzott török látványa fogadta. A szultán azonnal visszavonulót fújt, Vlad Tepes pedig harc nélkül győzelmet aratott.

Felmentették első fokon a székelyföldi HVIM-eseket!

A büntetőjogi besorolásuk megváltoztatásával első fokon felmentette a vádak egy része alól a bukaresti táblabíróság pénteken a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) terrorizmussal vádolt székelyföldi aktivistáit. - írja az Alfahír.

Itt a lista: Ezek lettek a nemzet könyvei

Befejeződött a Jobbik Ifjúsági Tagozat által rendezett, a bő féléve tartó „A nemzet könyve” elnevezésű megmérettetés. A kulturális program döntő fordulójában közönségszavazat alapján alakult ki a 10 legkedveltebb magyar könyv sorrendje. - írja az Alfahír

Az oldalon megjelent tartalmak forrásmegjelöléssel szabadon terjeszthetők.