Ki emléksziik már mikor volt utoljára fehér karácsonyunk?

Vajon idén fehér lesz a karácsony?

Budapesten a legutóbb 2002-ben volt havas a karácsony, Debrecenben 2005-ben, Szegeden, Szombathelyen és Pécsen 2007-ben, a Kékestetőn pedig 2021-ben - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat infografikájából, amelyet pénteken tettek közzé a szervezet Facebook-oldalán.

Azt írták, még csak nagy vonalakban lehet körvonalazni az idei karácsonyi ünnepek várható időjárását, az azonban az adatbázisukban tárolt megfigyelések alapján tudható, hogy az elmúlt évtizedekben milyenek voltak a karácsonyok.

Az infografikában 1951-től hat településen - Budapest, Debrecen, Szeged, Szombathely, Pécs és a Kékestető – mutatják be, milyen volt a karácsony: a zöld fák a hómentest, a fehér a teljesen – mindhárom ünnepi napon - havas ünnepet jelenti, a "foltos" fa pedig azt mutatja, ha december 24-26-án legalább az egyik nap volt hólepel, hófoltok vagy hótakaró.

Ez alapján Budapesten jellemzően – 37 évben – zöld volt a karácsony, 24 évben legalább az egyik nap volt hó, és 10 évben volt havas az ünnep. A legutóbbi havas karácsony 2002-ben volt.

Debrecenben 2005-ben volt a legutóbb havas a karácsony, egyébként 1951-től 35-ben volt zöld az ünnep, 21 évben "foltos" és 15 évben havas.

Szegeden 46 zöld karácsonyt regisztráltak, 15 volt "foltos" és 10 fehér, Szombathelyen 33 zöld karácsony volt, 23 "foltos" és 14 havas. Pécsen 45 hómentes, 16 részben havas és 10 fehér karácsonyt tartanak nyilván. Mindhárom városban 2007-ben volt a legutóbb havas a karácsony.

A Kékestetőn mindössze 8 zöld karácsonyt rögzítettek az elmúlt 71 évből, 19 volt "foltos" és 44 havas.

Ma van a Magyar Népmese Napja

2005. óta ünnepeljük szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján a magyar népmeséket. Ezen a napon minden népmesét szerető gyerek és felnőtt megkülönböztetett tisztelettel fordul mind a magyar, mind más népek meséi felé. Tartsatok velünk, dőljetek hátra pár percre és nézzetek meg velünk néhány mesét!

A Magyar Népmese Napját a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére ünnepeljük meg 2005 óta. Céljuk az volt, hogy a népmesék fennmaradjanak és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozódhasson az új generációkra. A jeles ünnepnapnak Benedek Elek születésnapját jelölték ki.

„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!”

Benedek Elek Kisbaconon született 1859. szeptember 30-án. Neves újságíró író volt, de leginkább mint nagy mesemondót ismerjük.

Sokat foglalkozott az ifjúsági irodalommal, a népköltészettel és a népnyelvvel, valamint a közoktatás kérdéseivel. Volt országgyűlési képviselő, szerkesztett újságot és könyveket. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője volt.

Hatalmas siker: Megérte a vadászati kiállítás a 17 milliárdot

Kovács Zoltán szerint nem pénzben kell mérni a sikert, hanem az ország jóhírnevében.

Sok vita zajlott az utóbbi hónapokban a Hungexpón (is) megrendezett vadászati világkiállítás körül, főleg az elképesztően sok ráköltött közpénz miatt. A kiállítás szerdán kezdődött szakmai konferenciája alatt sikerült az RTL Klub Híradójának egy nyilatkozat erejéig elkapnia Kovács Zoltánt, a világkiállítás kormánybiztosát, miután az üresen kongó teremben elmondta megnyitóbeszédét.

Kovács szerint megérte 17 milliárd forintot költeni a rendezvényre, hisz „nem elsősorban pénzben kell mérni egy ilyen rendezvény hozadékát – ahogy például egy úszó világbajnokságét sem –, hanem abban a promócióban, ami az ország, illetve a szakma jóhírét viszi szerte a világban”. Hozzátette, az utolsó fillérig elszámolnak majd a világkiállításra költött közpénzzel.

Divat, vagy kényszer? Egyre népszerűbb a tanyasi élet

Magyarországon 300 ezer ember él külterületen, közülük mintegy 200 ezer a tanyasi.

Megállt a tanyán élők számának csökkenése, ami az állami támogatásoknak is köszönhető, illetve egyre többen ismerik fel ennek az életmódnak az előnyeit – idézi az MTI az Agrárminisztérium (AM) vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárát.

Viski József elmondta, mintegy 300 ezer ember él külterületen Magyarországon, közülük mintegy 200 ezer a tanyasi; a tanyák jellemzően Pest, Bács-kiskun és Csongrád megyében találhatók.

Megjegyezte azt is, minden évben hatalmas az érdeklődés a Tanyafejlesztési program forrásaira, ráadásul idén tovább lehetett igényelni, mint eddig. Idén mintegy kétmilliárd forintra pályázhattak a tanyán élők.

A pályázaton 640 pályázó jutott a maximális támogatáshoz, vagyis hárommillió forinthoz – közölte a helyettes államtitkár.

A mostani a kilencedik év, amikor állami támogatás igényelhető tanyafejlesztésre; a kormány összességében 13 milliárd forintot fordított erre, de további 10 milliárd forinttal az önkormányzatok is támogatták a fejlesztéseket - összegezte Viski József.