Top Ad 728x90

Kik Csaba királyfi utódai?

A középkori magyar történelem egyik legrégibb és leghatalmasabb nemzetsége volt az Aba. Származásukról különféle elméletek láttak napvilágot.  


A középkori magyar krónikák, amelyeket a királyi udvarban állítottak össze, így hitelessége aligha kérdőjelezhető meg, nem mást állít az Abákról, minthogy az Árpádok távoli rokonai. A magyar ősgesztából dolgozó, de a 14. században összeállított Képes Krónika úgy tudja, hogy Csaba királyfitól, Attila legkisebb fiától származnak, akinek egyik fiát Ednek hívták, akitől az Aba nemzetség származott. E kiterjedt ág tagjai tehát nem másokkal, mint az Árpádokkal álltak rokoni kapcsolatban, valószínűleg Árpád bejövetelekor ezért kaptak hatalmas birtokokat az ország északi felén.

Az Abák emlékeit Heves és Borsod megyében, illetve a Felvidéken találjuk meg. Számos templomot és várat építettek. Az egész középkor folyamán befolyásos szerepet játszottak a magyar politikai életben, sok tagjuk töltött be országbírói feladatot, de voltak közöttük nádorok is. A 11. században egy rövid időre Aba Sámuelt, Szent István sógorát királlyá is választották meg az ország vezetőjének. Az Abák ekkor már csak nagyon távoli rokonságban lehettek az Árpádokkal, hiszen közeli rokonok között a sztyeppei népek tiltották a házasságot.

Vajon bizonyítja-e más adat a krónikákon kívül, hogy az Abák közel állhattak a Turul-nemzetséghez, vagyis az Árpádokhoz? A heraldikusok, vagyis a címertan kutatók vizsgálat alá vették a család címerét, amely a 13-14. századi ábrázolásokban maradt fenn. Ezekből kimutatható, hogy az Árpád-kor egyik legnagyobb hatalmú hazai nemzetségének, az Abáknak1 a 13–14. században kétféle címere volt: az egyikben pólya látható, ami vízszintesen osztott címert jelentett, a másik pedig egy kiterjesztett szárnyú ragadozó madarat ábrázol. A címertan kutatók szerint előbbi, vagyis az osztott címer csak azokat a családtagokat illette meg, amelyek valamilyen országos méltóságot viseltek, vagyis az összes ág nem volt jogosult ennek a viselésére. A szakirodalom egyetért abban, hogy ez a címer végső fokon a magyar királyok sávozott pajzsából vezethető le, és eredetileg hivatali címer lehetett, vagyis azt fejezte ki, hogy a tulajdonos elvileg az uralkodó nevében jár el, hatalmát a királytól kapta. Ez csak halvány utalás lehet arra, hogy az Abák valamilyen kapcsolatban álltak a királyi ággal.

Az Aba nemzetség címeres emlékein megjelenik egy turul-féle ragadozómadár. Az első ilyen emlékünk 1295-1299 közötti korból származik, amikor a széplaki ágból való Dávid fia (I.) Amadé használt ilyet. Ez a ragadozómadár, amely a sztyeppei szkíta-hun népeknél gyakran fordul elő, lehetett az Abák eredeti, közös címerén, teljesen mindegy volt, hogy mely ágból származott. Elképzelhető, hogy ezt a jogot onnan kapták, hogy rokoni kapcsolatban voltak az Árpádokkal. Régen ugyanis tilos volt a királyi nemzetségek jelképének viselése.

Oszd meg a cikket ismerőseiddel!
forrás

Az oldalon megjelent tartalmak forrásmegjelöléssel szabadon terjeszthetők.